PÁLYÁZATAINK

LEGÚJABB TERMÉKEINK
Tekintse meg a legújabb termékeink fotóit!

ÁRAJÁNLAT
Amennyiben árajánlatot szeretne kérni, akkor kattintson az "Árajánlat kérése" gombra, adja meg a szükséges adatokat és felvesszük Önnel a kapcsolatot!
Útmutató az árajánlatkérés elkészítéséhez

TELEPHELYÜNK

REFERENCIÁK

AJÁNLD A WEBOLDALT

|
FÁBÓL VAGY MŰANYAGBÓL
"Nézünk egy-két érvanyagot a fa alapanyag, keretanyag mellett:
A fa a többi alapanyaggal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik.
A fa a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, amely tartamos erdőgazdálkodás mellett a jövő generáció számára biztosított. A fa növekedésének egyetlen
energiaigénye a napenergia. A folyamat során CO2 kötődik meg, és a fa élete során, valamint a fatermék használati ideje során tárolódik.
Az ablakkeretek gyártásához használt más konkurens anyagok mindegyikének gyártásához igen jelentős energia befektetésre van szükség, ami egyúttal tetemes
mennyiségű CO2 felszabadulását is okozza. A faanyagot és a fából készült terméket a használati idejük után hőenergia termelésére lehet hasznosítani.
Eközben a fában tárolt napenergia ismét felszabadul. Ez a folyamat aCO2 szempontjából semleges, mivel az égés során csak annyi CO2 szabadul fel, mint
amennyit a fa korábban a növekedése során megkötött. A biztonságos és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energetikai hasznosítás szempontjából egyes
esetekben gondot jelentenek bizonyos lakkok és favédőszerek. A ma alkalmazott lakkok és lazúrok esetén az energetikai célú hasznosítás azonban nem jelent
problémát. A faablakok nyújtják a legmagasabb komfortérzetet. A fa olyan természetes anyag, amelyet sokkal dekoratívabbnak és kellemesebbnek érzünk, mint
a PVC-t vagy az alumíniumot. A faablak nemcsak az építkezés műszaki eleme, hanem egyúttal a lakás berendezésének értékes és dekoratív része is.
A jól karbantartott faablakok igen hosszú élettartamúak. Nem számítanak ritkaságnak az 50 évesnél régebbi faablakok. Ritkán akár 100 évesnél idősebb
ablakokkal is találkozhatunk. A szakszerűen beépített és megfelelően dolgozott- ami a mai ablakoknál minimális ráfordítással jár - faablakok évtizedeken át
értékes és dekoratív részét képezik lakásunknak. Az ablakok más alapanyagainál az ilyen hosszú élettartam még nem bizonyított. Ugyanakkor tény, hogy a
PVC- és alumíniumablakok 20 év után már kevésbé esztétikusak, akkor is, ha műszakilag még kifogástalan állapotban vannak. A fa egy olyan anyag, amely korosan
is megőrzi méltóságát. A faablakok az elterjedt nézetekkel szemben nagy tűzbiztonságot nyújtanak. Bár a fa éghető anyag, de még megégett állapotban is
sokáig megtartja alakját, míg a fémek deformálódnak. A tűz hatására a PVC igen gyorsan elveszti alaktalanságát, valamint ellenőrizetlen égési körülmények
között fennáll annak veszélye, hogy rendkívül mérgező anyagok, pl. dioxon és furán keletkezik. A faablakok gyártásának egyes fázisait még ma is kézzel
végzik, ennél fogva készítésük sokkal több élő munkát igényel, mint a PVC - ablakok nagymértékben automatizált gyártása."
Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/7
Az ilyen jellegű összehasonlítások rendkívül bonyolultak, kényesek, és számos becslés és közelítő modellszámításon is alapulnak,
ennek ellenére jelenleg ez az egy objektív támpontunk van a témában. E kutatás végeredménye pedig kimondottan kedvező a faablak számára, hiszen a vizsgált
11 környezetszennyezési szempontból az intézet 8 szempontból a fa keretszerkezetet minősítette kedvezően és csak 3 szempontból maradt a fa alul.
Ugyanolyan méretű PVC -ablak előállításánál jelenleg 60%-al több üvegházhatást okozó gáz szennyezi a környezetünket, mintha azt fából készítettük volna.
További összehasonlító adatok
Tulajdonságok |
Faablakok |
PVC-ablakok |
Épületfizikai tulajdonságok (légzárás, vízzárás,
hanggátlás, hő átbocsátás, szélállóság) |
jó |
jó |
Keret "K" értéke |
0,80-1,4W/m2K |
0,8-2,8W/m2K |
Vetemedés |
Csekély, de van |
Csekély, de van |
Hő tágulás |
Csekély |
Nagy |
Beépítés |
Egyszerű |
Nehezebb |
Működése |
Megbízható |
Megbízható |
Időjárásállósága |
Korlátozott |
Korlátozott |
Öregedése |
fizikai folyamat, időben helyrehozható |
kémiai folyamat, nem
megállítható |
Élettartam |
Karbantartás esetén 50 év körül |
? |
Tűzbiztonság |
égés során szilárdsága hosszan megmarad |
hőre lágyul, mérgező gázok |
Sérülések |
javítása lehetséges |
korlátozott |
Esztétikai szempontok, komfort |
tetszetős, "emberi" |
rideg |
Recycling |
Elméletileg mindkét anyagnál megoldott |
Színválaszték |
végtelen |
korlátozott |
Átfesthetősége |
lehetséges |
nem lehetséges |
Nyersanyagforrás |
újratermelődő |
véges |
Ökológiai mérleg |
a fa 11 szempontból 8-ban előnyösebb a műanyagnál * |
* üvegházhatás, ózonlebontás, illetve ózonkibocsátás, energiamérleg, hulladéklerakás, savasodás, ökotoxicitás, ásványi anyag
terhelés.
Mint az a táblázatból látszik, a PVC ugyan nem vetemedik, de a nyári - téli hő tágulása nagy, ami az alaktartás szempontjából
talán rosszabb is, mint a jól megcsinált faablak csekély vetemedése. A két szerkezet öregedése között is lényeges különbség van. Míg a fa - túlnyomórészt
fizikai öregedése okán - javítható, addig a PVC-ben lezajló kémiai folyamatok ezt kizárják. Bizonytalan a PVC élettartalma is, hiszen a technológia relatív új.
A PVC égésével több probléma is adódik, hőre lágyul és számos extrém mérgező gáz szabadul fel égése során. A fa alapanyaga újratermelhető és az ökológiai
mérlege is jobb. Újdonság a fa újrahasznosításának nem régi változása."
Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/10
A hideg idő beálltával évről évre felmerülő probléma, hogy a hőszigetelő üvegezésű ablakok üvegezésén páralecsapódás keletkezik...
A régi, rossz légzárású ablakokkal felszerelt lakásokban kisebb a páralecsapódás veszélye, mert ott a nagy légcsere miatt nem emelkedik meg a páratartalom.
Igaz, ennek nagy ára van, a fűtési költségeken lehet ezt érezni. Az hogy az ipar elkezdte a jó légzárást nyújtó ablakokat gyártani, elkezdődtek a párásodással,
penészesedéssel kapcsolatos reklamációk is. A páralecsapódások a hideg felületeken, az ún. hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy
szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló. A jelenség fizikai törvényszerűségeken alapul, adott külső és belső hőmérséklet, belső relatív páratartalom és üveg
hőszigetelési érték mellett törvényszerűen keletkezik páralecsapódás. Teljes egészében el nem kerülhető, legfeljebb gyakorisága csökkenthető.
A párásodás oka:
Fizikai törvényszerűségek alapján mondhatjuk, hogy a levegő a hőmérsékletétől függő mennyiségű vízgőzt tartalmazhat gőz (pára)
formájában. Ha a levegő az adott hőmérsékletének megfelelően maximális vízgőzmennyiséget tartalmazza, akkor telített állapot áll elő, ez a 100%-os relatív
páratartalom, ekkor páralecsapódás történik. Az ablak belső felületén, akár a kereten, akár az üvegezésen, a leghidegebb pontokon indul el a páralecsapódás,
annak környezetében ugyanis a levegő messze a belső szobahőmérséklet, pl. 20 C alatt van, tehát ott a fentiek alapján a relatív páratartalom is megnőtt.
A leggyakoribb párásodási hely "U" alakban, a hőszigetelő üveg alsó éle mentén van, ugyanis ott a jó hővezető képességű távtartó miatt az él hőmérséklete
alacsonyabb, mint egyébként a táblaközepén, ill. az alsó élén az üvegléc felett a szellős, légmozgás is gyenge...
Az üveggyártok már kifejlesztették a normál alumínium távtartóknál rosszabb hővezetésű anyagok - meleg peremek - műanyag, ill. nemesacél távtartókat,
amelyekkel a kerületi rész nem hűl le a távtartó jó hővezetése miatt, ezek a megoldások azonban még nem terjedtek el, ill. egyenlőre drágábbak.
Nem elég tehát csupán az üveg "U" értéke alapján kombinálni, az üveg éle jóval hidegebb télen, mint a tábla közepe. Ha már az üvegtábla közepén is párásodás
lép fel, akkor már nagy a baj. Vagy az üveg nem elég jó hőszigetelésű, vagy a belső térben igen magas a páratartalom. Természetesen az alacsonyabb "U"
értékkel rendelkező üveg belső felülete azonos a külső hőmérséklet esetén magasabb, mint a gyengébb hőszigetelésűé. A belső tér magas páratartalma növeli a
páralecsapódás gyakoriságát.
A Párásodás megelőzése:
Lehetőleg az ablakok az épület kiszárított állapotában kerüljenek beépítésre.
Főleg az első fűtési szezonban intenzív fűtéssel, szellőztetéssel kell a mindig nagy páratartalmat csökkenteni.
Az ablakok alatti fűtőtestek később a levegő mozgása miatt csökkentik a párásodás veszélyét
Bukó-nyíló szerkezeteknél rés szellőztető funkció beépítésével.
Kocsis Lajos okl. faipari mérnök
Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2006/2
A műanyag nyílászárókról
Műanyag ablakokat 1954 óta gyártanak üzemszerűen. Az első üzemek az NSZK-ban, Olaszországban épülnek. Az 1970-es években az
NDK-ban épült ki jelentős gyártói kapacitás. Magyarországon kb. 15 éve gyakorlatilag a rendszerváltást követő technológiai és piaci liberalizációt követően
kezdődött el nagyüzemi jelleggel a műanyag nyílászárók gyártása. Jól megfigyelhető az iparágban a profilgyártás és az összeszerelés különválasztottsága.
A műanyag ablak lehet teljes keresztmetszetében tömör vagy üreges. A tömör keresztmetszet állhat egyetlen anyagból vagy állhat magból (fa, műgyantakötésű
faforgács, könnyűbeton, fémbetét) és köpenyből. A köpeny lehet a magra ráhúzva, ráextrudálva, ráöntve, formában injektálva, rétegelve. Az üreges
keresztmetszet állhat egyetlen anyagból (kemény PVC) vagy készülhet fém erősítéssel is. A műanyag ablakok átlagos élettartalma -éppen a rövid ideje tartó
felhasználtsága miatt - még nem ismert. Megfelelő felületkezelés esetén - amelyet ritkábban, de speciális felületkezelő anyaggal kell elvégezni - a
nyílászárók élettartalma jelentős mértékben meghosszabbítható. Beépítés, a használat során keletkezező mechanikai felületi sérülések, anyagkitörések,
benyomódások csak nehezen javíthatók. A termékek életciklus-elemzése során lényeges kérdés a már nem használható rész kezelése. A PVC a természetben lassan
bomlik le, miközben sósav szabadul fel. (erre vonatkozóan meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre.) Égetéssel történő megsemmisítése csak nagyon
speciális égető berendezésekben valósítható meg. Ismert a hulladék PVC illetve reciklálás során történő új termék előállításának lehetősége is.
A fából készült nyílászárókról
Az első fából készült nyílászárónak sokan azt tekintik, amikor az ősember ágakkal zárta el a barlang bejáratát a vadállatok elöl.
Az ókori asszír, babiloni, egyiptomi, görög, majd római építészeti emlékekben számos módon megörökítették a fa nyílászárókat. Ezeknek jelentősége napjainkban
sem csökkent, azonban megfigyelhető a tömör fa felhasználási arányának csökkentése: fakompozitok jelentek meg ezen a területen is. A Magyarországon ma
készített és lakásokban beépített, fából készült nyílászárók szerkezetét a hőtechnikai előírások nagymértékben meghatározzák. Az egyes profilok vastagsága,
kialakítása emellett esztétikai és funkcionális célokat is szolgál. Különbségek lehetnek a felhasznált fa anyagában (fenyőfélék, tölgy, egzóták), az
alkatrészek elkészítésének módjában (tömb, rétegragasztás, hossztoldás), a felületkezelés módjában (pácolás, lakkozás). A beépítés, a használat során
keletkező mechanikai felületi sérülések, kiszakadások, anyaghibák könnyen javíthatók. A fából készült nyílászárók felületkezelését cca. 5 évente fel kell
újítani. Ennek költségei alacsonyak, ugyanakkor a felületkezelés hiánya, sérülése esetén a termékek idő előtti tönkremeneteléséhez vezetnek. A termék
életciklusa végén keletkező fahulladék egyfelől égethető. Faforgácsolva ugyanakkor faforgácslapok alapanyagaként is hasznosítható.
A legfontosabb hazai fafajták tartóssága (év)
A tartósság minősége |
Fafaj |
Szabadban a talajjal |
Épületben száraz helyen |
Víz alatt |
érintkezve |
nem érintkezve |
Igen tartósak |
tölgy,
gesztenye, akác, vörösfenyő, eper |
10-20 |
60-80 |
500-1000 |
500 |
Tartósak |
erdeifenyő, boróka, fekete-fenyő, szil |
7-18 |
50-80 |
120-700 |
500 |
Kevésbé tartósak |
lucfenyő, jegenye-fenyő, kőris |
4-5 |
10-40 |
120-700 |
70 |
Nem tartósak |
bükk, gyertyán, juhar, éger, nyír, hárs |
2-5 |
5-35 |
60-70 |
50 |
Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/10
|