FÁBÓL VAGY MŰANYAGBÓL

"Nézünk egy-két érvanyagot a fa alapanyag, keretanyag mellett:
A fa a többi alapanyaggal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. A fa a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, amely tartamos erdőgazdálkodás mellett a jövő generáció számára biztosított. A fa növekedésének egyetlen energiaigénye a napenergia. A folyamat során CO2 kötődik meg, és a fa élete során, valamint a fatermék használati ideje során tárolódik. Az ablakkeretek gyártásához használt más konkurens anyagok mindegyikének gyártásához igen jelentős energia befektetésre van szükség, ami egyúttal tetemes mennyiségű CO2 felszabadulását is okozza. A faanyagot és a fából készült terméket a használati idejük után hőenergia termelésére lehet hasznosítani. Eközben a fában tárolt napenergia ismét felszabadul. Ez a folyamat aCO2 szempontjából semleges, mivel az égés során csak annyi CO2 szabadul fel, mint amennyit a fa korábban a növekedése során megkötött. A biztonságos és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő energetikai hasznosítás szempontjából egyes esetekben gondot jelentenek bizonyos lakkok és favédőszerek. A ma alkalmazott lakkok és lazúrok esetén az energetikai célú hasznosítás azonban nem jelent problémát. A faablakok nyújtják a legmagasabb komfortérzetet. A fa olyan természetes anyag, amelyet sokkal dekoratívabbnak és kellemesebbnek érzünk, mint a PVC-t vagy az alumíniumot. A faablak nemcsak az építkezés műszaki eleme, hanem egyúttal a lakás berendezésének értékes és dekoratív része is. A jól karbantartott faablakok igen hosszú élettartamúak. Nem számítanak ritkaságnak az 50 évesnél régebbi faablakok. Ritkán akár 100 évesnél idősebb ablakokkal is találkozhatunk. A szakszerűen beépített és megfelelően dolgozott- ami a mai ablakoknál minimális ráfordítással jár - faablakok évtizedeken át értékes és dekoratív részét képezik lakásunknak. Az ablakok más alapanyagainál az ilyen hosszú élettartam még nem bizonyított. Ugyanakkor tény, hogy a PVC- és alumíniumablakok 20 év után már kevésbé esztétikusak, akkor is, ha műszakilag még kifogástalan állapotban vannak. A fa egy olyan anyag, amely korosan is megőrzi méltóságát. A faablakok az elterjedt nézetekkel szemben nagy tűzbiztonságot nyújtanak. Bár a fa éghető anyag, de még megégett állapotban is sokáig megtartja alakját, míg a fémek deformálódnak. A tűz hatására a PVC igen gyorsan elveszti alaktalanságát, valamint ellenőrizetlen égési körülmények között fennáll annak veszélye, hogy rendkívül mérgező anyagok, pl. dioxon és furán keletkezik. A faablakok gyártásának egyes fázisait még ma is kézzel végzik, ennél fogva készítésük sokkal több élő munkát igényel, mint a PVC - ablakok nagymértékben automatizált gyártása."

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/7

Az ilyen jellegű összehasonlítások rendkívül bonyolultak, kényesek, és számos becslés és közelítő modellszámításon is alapulnak, ennek ellenére jelenleg ez az egy objektív támpontunk van a témában. E kutatás végeredménye pedig kimondottan kedvező a faablak számára, hiszen a vizsgált 11 környezetszennyezési szempontból az intézet 8 szempontból a fa keretszerkezetet minősítette kedvezően és csak 3 szempontból maradt a fa alul. Ugyanolyan méretű PVC -ablak előállításánál jelenleg 60%-al több üvegházhatást okozó gáz szennyezi a környezetünket, mintha azt fából készítettük volna.

További összehasonlító adatok

* üvegházhatás, ózonlebontás, illetve ózonkibocsátás, energiamérleg, hulladéklerakás, savasodás, ökotoxicitás, ásványi anyag terhelés.

Mint az a táblázatból látszik, a PVC ugyan nem vetemedik, de a nyári - téli hő tágulása nagy, ami az alaktartás szempontjából talán rosszabb is, mint a jól megcsinált faablak csekély vetemedése. A két szerkezet öregedése között is lényeges különbség van. Míg a fa - túlnyomórészt fizikai öregedése okán - javítható, addig a PVC-ben lezajló kémiai folyamatok ezt kizárják. Bizonytalan a PVC élettartalma is, hiszen a technológia relatív új. A PVC égésével több probléma is adódik, hőre lágyul és számos extrém mérgező gáz szabadul fel égése során. A fa alapanyaga újratermelhető és az ökológiai mérlege is jobb. Újdonság a fa újrahasznosításának nem régi változása."

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2003/10

A hideg idő beálltával évről évre felmerülő probléma, hogy a hőszigetelő üvegezésű ablakok üvegezésén páralecsapódás keletkezik... A régi, rossz légzárású ablakokkal felszerelt lakásokban kisebb a páralecsapódás veszélye, mert ott a nagy légcsere miatt nem emelkedik meg a páratartalom. Igaz, ennek nagy ára van, a fűtési költségeken lehet ezt érezni. Az hogy az ipar elkezdte a jó légzárást nyújtó ablakokat gyártani, elkezdődtek a párásodással, penészesedéssel kapcsolatos reklamációk is. A páralecsapódások a hideg felületeken, az ún. hőhidakon történnek, legyen az üveg, panel sarokcsatlakozás, vagy szigeteletlen monolit vasbeton áthidaló. A jelenség fizikai törvényszerűségeken alapul, adott külső és belső hőmérséklet, belső relatív páratartalom és üveg hőszigetelési érték mellett törvényszerűen keletkezik páralecsapódás. Teljes egészében el nem kerülhető, legfeljebb gyakorisága csökkenthető.
A párásodás oka:
Fizikai törvényszerűségek alapján mondhatjuk, hogy a levegő a hőmérsékletétől függő mennyiségű vízgőzt tartalmazhat gőz (pára) formájában. Ha a levegő az adott hőmérsékletének megfelelően maximális vízgőzmennyiséget tartalmazza, akkor telített állapot áll elő, ez a 100%-os relatív páratartalom, ekkor páralecsapódás történik. Az ablak belső felületén, akár a kereten, akár az üvegezésen, a leghidegebb pontokon indul el a páralecsapódás, annak környezetében ugyanis a levegő messze a belső szobahőmérséklet, pl. 20 C alatt van, tehát ott a fentiek alapján a relatív páratartalom is megnőtt. A leggyakoribb párásodási hely "U" alakban, a hőszigetelő üveg alsó éle mentén van, ugyanis ott a jó hővezető képességű távtartó miatt az él hőmérséklete alacsonyabb, mint egyébként a táblaközepén, ill. az alsó élén az üvegléc felett a szellős, légmozgás is gyenge... Az üveggyártok már kifejlesztették a normál alumínium távtartóknál rosszabb hővezetésű anyagok - meleg peremek - műanyag, ill. nemesacél távtartókat, amelyekkel a kerületi rész nem hűl le a távtartó jó hővezetése miatt, ezek a megoldások azonban még nem terjedtek el, ill. egyenlőre drágábbak. Nem elég tehát csupán az üveg "U" értéke alapján kombinálni, az üveg éle jóval hidegebb télen, mint a tábla közepe. Ha már az üvegtábla közepén is párásodás lép fel, akkor már nagy a baj. Vagy az üveg nem elég jó hőszigetelésű, vagy a belső térben igen magas a páratartalom. Természetesen az alacsonyabb "U" értékkel rendelkező üveg belső felülete azonos a külső hőmérséklet esetén magasabb, mint a gyengébb hőszigetelésűé. A belső tér magas páratartalma növeli a páralecsapódás gyakoriságát.
A Párásodás megelőzése:
Lehetőleg az ablakok az épület kiszárított állapotában kerüljenek beépítésre. Főleg az első fűtési szezonban intenzív fűtéssel, szellőztetéssel kell a mindig nagy páratartalmat csökkenteni. Az ablakok alatti fűtőtestek később a levegő mozgása miatt csökkentik a párásodás veszélyét Bukó-nyíló szerkezeteknél rés szellőztető funkció beépítésével.

Kocsis Lajos okl. faipari mérnök

Forrás: Magyar Asztalos és Faipar 2006/2

A műanyag nyílászárókról

Műanyag ablakokat 1954 óta gyártanak üzemszerűen. Az első üzemek az NSZK-ban, Olaszországban épülnek. Az 1970-es években az NDK-ban épült ki jelentős gyártói kapacitás. Magyarországon kb. 15 éve gyakorlatilag a rendszerváltást követő technológiai és piaci liberalizációt követően kezdődött el nagyüzemi jelleggel a műanyag nyílászárók gyártása. Jól megfigyelhető az iparágban a profilgyártás és az összeszerelés különválasztottsága. A műanyag ablak lehet teljes keresztmetszetében tömör vagy üreges. A tömör keresztmetszet állhat egyetlen anyagból vagy állhat magból (fa, műgyantakötésű faforgács, könnyűbeton, fémbetét) és köpenyből. A köpeny lehet a magra ráhúzva, ráextrudálva, ráöntve, formában injektálva, rétegelve. Az üreges keresztmetszet állhat egyetlen anyagból (kemény PVC) vagy készülhet fém erősítéssel is. A műanyag ablakok átlagos élettartalma -éppen a rövid ideje tartó felhasználtsága miatt - még nem ismert. Megfelelő felületkezelés esetén - amelyet ritkábban, de speciális felületkezelő anyaggal kell elvégezni - a nyílászárók élettartalma jelentős mértékben meghosszabbítható. Beépítés, a használat során keletkezező mechanikai felületi sérülések, anyagkitörések, benyomódások csak nehezen javíthatók. A termékek életciklus-elemzése során lényeges kérdés a már nem használható rész kezelése. A PVC a természetben lassan bomlik le, miközben sósav szabadul fel. (erre vonatkozóan meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre.) Égetéssel történő megsemmisítése csak nagyon speciális égető berendezésekben valósítható meg. Ismert a hulladék PVC illetve reciklálás során történő új termék előállításának lehetősége is.

A fából készült nyílászárókról

Az első fából készült nyílászárónak sokan azt tekintik, amikor az ősember ágakkal zárta el a barlang bejáratát a vadállatok elöl. Az ókori asszír, babiloni, egyiptomi, görög, majd római építészeti emlékekben számos módon megörökítették a fa nyílászárókat. Ezeknek jelentősége napjainkban sem csökkent, azonban megfigyelhető a tömör fa felhasználási arányának csökkentése: fakompozitok jelentek meg ezen a területen is. A Magyarországon ma készített és lakásokban beépített, fából készült nyílászárók szerkezetét a hőtechnikai előírások nagymértékben meghatározzák. Az egyes profilok vastagsága, kialakítása emellett esztétikai és funkcionális célokat is szolgál. Különbségek lehetnek a felhasznált fa anyagában (fenyőfélék, tölgy, egzóták), az alkatrészek elkészítésének módjában (tömb, rétegragasztás, hossztoldás), a felületkezelés módjában (pácolás, lakkozás). A beépítés, a használat során keletkező mechanikai felületi sérülések, kiszakadások, anyaghibák könnyen javíthatók. A fából készült nyílászárók felületkezelését cca. 5 évente fel kell újítani. Ennek költségei alacsonyak, ugyanakkor a felületkezelés hiánya, sérülése esetén a termékek idő előtti tönkremeneteléséhez vezetnek. A termék életciklusa végén keletkező fahulladék egyfelől égethető. Faforgácsolva ugyanakkor faforgácslapok alapanyagaként is hasznosítható.

A legfontosabb hazai fafajták tartóssága (év)